- IN MEMORIAM -
Юрий Яковлевич Фиалков
Jurij Fialkov «Beszédes kérdőjelek a kémiában»
Beszédes kérdőjelek a kémiában
Венгерский перевод книги «В клетке №...».
Переводчик: F. Szoboszlai Mária.
Иллюстраторы: Hegedüs István, Varga Imre.
Полный текст — в разделе «книги»
***

Jurij Fialkov «Beszédes kérdőjelek a kémiában». Móra könyvkiadó, 1975.

Olvassa el a könyvet, vagy töltse le a könyvet:
Beszedes-kerdojelek-a-kemiaban.djvu.
(Kérdése vagy javaslata? Kattintson ide).

A fordítás az alábbi kiadás alapján készült:
Юрий Фиалков «В клетке №...». Детская Литература, Москва, 1969.
FORDÍTOTTA F. SZOBOSZLAI MÁRIA

AZ ILLUSZTRÁCIÓKAT HEGEDÜS ISTVÁN KÉSZÍTETTE
Az ábrákat Varga Imre készítette
A fedélterv Kolosváry Bálint munkája
A borítón Hegedüs István rajza

***

TARTALOM

A nagy felfedezés 7

A KÉMIAI ANTARKTISZ VIDÉKÉN

A kémia térképe 17
A „ház" és „kamrája" 27
Az elhordott udvar 30
Hol a kezdet kezdete? 33
A csúcstartó 35
A drágakövek fémje 38
Egy kocka — tizenöt elem 41
A százalék ezermilliomod része 51
Őfelsége az urán 54

A XX. SZÁZAD ALKÍMIÁJA

Saint Nazaire-i história 63
Az „üres" helyek 69
A „bölcsek köve" századunk alkímiájában 72
Az első rés 77
A 61. elem 82
Mindössze kétszáznegyven gramm 86
92 + x 90
A „határon túli" elemek 92
Amikor a láthatatlanokkal manipulálnak 98
Egyelőre az utolsók... 103
Az új család 110
Van-e az elemek számának határa? 112

EGY FELFEDEZÉS, AMELY A VÉGÉVEL KEZDŐDÖTT

Lord Cavendish bosszúsága 119
Száz évvel később 121
Kétszer kettő = négy? 125
„Miért, ugyan miért?" 127
A bűnös „portás" 130
Az urán, a kálium és a többiek 133
Az elemek szülei 137
Mrs. MacWilliams melltűje 140

„A VILÁGOSSÁG FIAINAK HARCA A SÖTÉTSÉG FIAI ELLEN"

Igaz példabeszéd a fukar sejkről és a bátor pásztorfiúról 145
Összecsapnak az indulatok 150
A farkas, a bárány, az atomfizika és a régészet 153
A tekercsek és a radioszén óra 157
III. Sesostris fáraó temetkezési gályája 159
A Föld korát vegyük x-nek 161
Bolygónk kora és Mengyelejev törvénye 163

***

A NAGY FELFEDEZÉS

— Kezdjük el...

— Azt hiszem, itt az ideje.

— Uraim, egy kis figyelmet kérek! Igen tisztelt elnökünk megbetegedett, felkérjük Fjodor Nyikolajevicsot, a mai napra, hogy úgy mondjam, vegye kezébe a gyeplőt...

— De hol van Dmitrij Ivanovics?

— Minden bizonnyal a tveri kormányzóságban. Elutazott az ottani sajtgyárakat megtekinteni.

— Ilyen időben? Egyébként hogy képes ennyi mindennel foglalkozni?

— Ő Dmitrij Ivanovics, és ez mindent megmagyaráz.

— Mégiscsak különös, kémia, gazdaságtan, meteorológia... és a sajtkészítés!

— Uraim, az Orosz Kémiai Társaság Pétervárott lakó harminckilenc tagja közül ülésünkön megjelentek huszonketten...

JEGYZŐKÖNYV AZ OROSZ KÉMIAI
TÁRSASÁG 1869. ÉVI MÁRCIUS 6-I
ÜLÉSÉRŐL

Az elnök távollétében az ülést a soron következő tag, F. N. Purgold vezeti.

Az ülésen a következő értekezések hangzottak el:

1. N. Mensutkin, D. Mengyelejev nevében, ismerteti azt a kísérletet, amely szerint az elemek rendszerének alapjául atomsúlyuk és kémiai tulajdonságaik összefüggése szolgál. D. Mengyelejev távolléte miatt a beszámoló vitája a következő ülésre halasztatott.

Ez 1869. március 6-án, csütörtökön délután négy óra tájban történt. Ezen a napon említették először nyilvánosan azt a törvényt, amely az elkövetkezendőkben a legátfogóbb természettudományi törvények egyikének bizonyult. Maga a törvény egyébként tizennyolc nappal előbb, egy borongós, télidőben szokatlanul nyirkos napon született.

Ezen a napon Dmitrij Ivanovics Mengyelejevnek el kellett volna utaznia Pétervárról, hogy a Szabad Gazdasági Társulat megbízásából ellenőrizze a novgorodi, a moszkvai és a tveri kormányzóságokban működő sajtkészítő üzemeket — itt is szükség volt a fiatal professzor világos és mindig pontos ítélőképességére.

Már kezében volt a megbízólevél („ezen írás felmutatója, a Szent-pétervári Cári Tudományos Egyetem rendes professzora, Dmitrij Ivanovics Mengyelejev, elküldetik az alábbi időtartamra..."). Már minden úti holmi be volt csomagolva a saját kezűleg készített, tartós utazótáskákba. A kocsifeljárónál már útra készen várakozott az egyetemi fogat.

Mengyelejev azonban még reggel bezárkózott a dolgozószobájába.

Az íróállványánál áll, szakadatlanul javítgatva ír valamit az éppen keze ügyébe eső papírlapra, miközben majdnem teljes hangerővel áriákat énekelget A hugenották című operából. Grigorij, a tanszéki szolga tudja, ez azt jelenti: a professzor teljes hévvel dolgozik, ezért, nem mervén rászánni magát, hogy Dmitrij Ivanovicsot az utazásra emlékeztesse, a kocsissal ü1dögél a könyvtár melletti szobácskában, és csendes beszélgetés közepette már a harmadik szamovár tea utolsó kortyait issza.

Lassan leszáll a korai pétervári este, de Dmitrij Ivanovics még mindig nem hagyja el dolgozószobáját. Grigorij elengedi a kocsist, kibontja az utazótáskákat — ma már biztosan nem utazik el a professzor.

A fogadószoba órája hatot üt.

Grigorij, rövid habozás után, kinyitja az ajtót, és beviszi az ebédet Dmitrij Ivanovicsnak. Mengyelejev, folytatva az írást, int, mintegy jelezve : tedd le és menj ki, most nem ebédelek, nem érek rá.

— De hiszen már a vacsoraidő is elérkezett! — mondja szemrehányóan Grigorij.

— Hogyne, hogyne — mondja Mengyelejev olyan hangsúllyal, amely nem hagy kétséget az iránt, hogy írópultját semmiképpen nem hagyja el.

Éjjel Mengyelejev fáradtan nyújtózkodik, és elégedetten legelteti szemét az előtte heverő sűrűn teleírt lapon. Ráírja még a dátumot: 1869. II. 17., azután jó étvágygyal nekilát a jéghideg scsinek.

Minden egyes piszkozati lapot, melyet azon az éjszakán írt, féltő gonddal őrzött haláláig. Mengyelejev rögtön tisztában volt felfedezése jelentőségével. Ettől a pillanattól véget ért a kémiában uralkodó káosz. Az addig megismert elemek kusza halmaza rendszerbe állt össze. Egyszerű és meggyőző rendszerbe. Mint ahogy minden igazán nagy felfedezés egyszerű. vitathatatlan és meggyőző.

Mengyelejev úgy érzi: a tudományos világ nem várhatja ki még azt a néhány hetet sem, amíg részletes cikk jelenik meg az általa felfedezett rendszerről, ezért a lapra ráírja: „A nyomdába, soron kívül szedni" — és csak ezután alszik el.

Két-három nap múlva Mengyelejev szétküldi számos orosz és külföldi tudásnak azt a táblázatot, melynek fotó-kópiáját manapság is közlik még a legszűkszavúbb kémiai tankönyvek is.

Mengyelejev, a szó szoros értelmében, már a rendszer felfedezését követő napon hozzálát egy részletes tanulmány megírásához, melyet az általa felfedezett törvényszerűségnek szentel. A tanulmány címe: Az elemek tulajdonságainak és atomsúlyuknak kapcsolata.

Az elemek osztályozása során a tudomány történetében sok téveszme született. A legelterjedtebb közülük az elemeket metallokra és metalloidokra osztja. [...]

***
Egy ellenőrizetlen szövege könyv segítségével létrehozott optikai karakterfelismerő (OCR)